Ma chúrikwa enka ampantku eranchikuarhik’a, juátarhu ísï wératini, ka nana Kutsï no jarhani, wuákaksï eranchiani awantarhu wánikua jóskuechani. Íksï jóskuaecha juchari tata jurhiataeni jáxesti, máruksï sánteru k’érasti ka máteruechaksï santerhu sapirhasti, joperu yámintuechaksï suántaeni jásï ka t’upuri jimpo kueraanasïnti.
Íksï suántaeni jásï ka t’upuri grumo arhikateni járhati úkuarhintasïnti, grumoechaksï sánkani arhini k’ánepasïnti, ka xáni kánentasïntiksï, ka ísï jimpo teruanani yámintu ampe kánikua katsinhisïntiksï ka jima anapu partícula arhikataecha kánikuamintu tsásïnti ka jiák’ani fusiones nucleares úkuarhisïnti; hidrógeno arhikata orhemasïnti kúnkuarhini,
ima sánteru no xáni k’uetsapisti ka sánteru japosti k’éri auantarhu ísï; ísï wénasïnti kutukuarhipani átomos arhikataechaeri úkuarhikua, sánkani arhini sánteru k’uetsapiticha jinkoni ka ísï jimpo jóskueri t’íntskua úkuarhisïnti.
Énka jóskuechaksï uarhik’a charasïntiksï ka máru átomuecha enkaksï jima inchanitini úkuarhitini jarhak’a etsanturhikuarhisïntiksï galaxia arhikatarhu ísï, ka ísï jimpo jarhoap’ini máteru jóskuechani kueraauani.
Átomos arhikataecha énkaksï wánikua máteru jóskuecharhu kueraanaka janostiksï juchari parhakpenini kueraani ka yámintu ampe énka jima jaka, ka juchantsïni jamperi. Enkaksï no japirinka tata jurhiataecha, t’u ka ji nóksï ixu kurhamarhperani japirinka: ¿nénaksï kueraakuarhiski tata jurhiataecha?