Sapinhariri úkata nanotecnología arhikata, ima, jorhenkwarikwasti ka úkwesti niátatarakuecha xáni sapinhariricha enkaksï no wuáka exenharikwani juchari éskwecha jimpo, microscopio arhikata ma jimpok’uchi wuáka exeni. íni jásï k’ékwa arhinhasïnti nanométrica,
ka énkatsïni jarhoataka jánhaskani ná xáni k’éskiksï jintecha, wuákachi jánhaskani eskachi karhásïni ma jatsiska énka ma nanómetro yóskaka, ka jinte irekapirinka mantsanarhu ma jimpo, jinte karasï ísï exepirini mantsanani éska ¡sánterhu k’épirinka éska juchari parakpini!
Niátatarakwecha énkaksï úrhanka jinte nanotecnología arhikatarhu, úkatechasïntiksï namunku ísï moléculas ka átomos jinkoni jimpokaksï xáni sapinharirichasïnti éska márhu moléculecha.Kánikwa wétarisïnti pari arhi manakuriricha tsinap’ekwarhu wuáka incharhukwani, jima énka únhani jaka “nano-robots arhikatecha” énkaksï jintechawaka énkaksï wuáka terhurimani o jarhoata jarani célulechani.
Arhi célulecha jimpo, ústi mák’u únhantani mámarhu jásï moléculecha énkaksï isï marhoak’a éska nano-robot ma, ka arhiksï ústi “mítentani” célula cancerígenichani jayakecharhu. I mítasïni xanhatatakwechani pári wénani úni nitamakwechani énka óka wántikwani célula cancerígenichani kw’iripuecharhu.